Amikor még … - Edda Művek

Amikor még kezdõdött a szerelmünk,

Amikor még velem örültél,

Amikor még boldogan elfogadtuk

Az olcsó szállodák ízét.

Amikor még szenvedéllyel öleltél,

Amikor még tiszta volt a szó,

Amikor még mindent bennem kerestél,

S én voltam minden, ami jó.

Reméltem, újra hívsz,

Elmúlik minden kín,

Reméltem, újra hívsz, igen.

Foszlányokká szakadt évtizedek,

Nem létezõ álomkép,

Átéltem újra a képzeletemben,

Hogy hívsz, újra hívsz.

Amikor még önfeledten szerettünk,

Minden gondunk fölött volt híd,

Amikor még arcod volt a tükörkép,

S ünnep volt minden érintés.

Lelkembe égettem fény-mosolyod,

Az emlékeim nem vehetik el.

A múltam az itt van, azt mélyen õrzöm,

Az enyém, csak az enyém.