Álomtégla - Subscribe

Éjszaka volt, nem is a hold nem is a lámpák fénye szólt

Szíveden ült a vágy, keserű, kacska, lágy

Szemeden ült, nem köszörült, nem is a holdra, rám vetült

Szíveden béke volt.

Szívemen béke szólt

Felsírtál és megszidtál, magamtól jöttem nem hívtál

Ez takaros, furcsa folt, nem késve felkarolt

Könnyű a szó, nehéz a tett, öröm a bírám ész felett

Szakadunk szerte szét, mi vetett épp eléd

Nem számít többé már a súly

A közel vagy a távol

Szép fészket raktál itt belül álomtéglákból

Valaki félt, valami fájt, zuhogott, mégis épp elállt

Az ami régen volt.

Nem is oly régen volt

Felsírtál és megszidtál, magamtól jöttem nem hívtál

Ez takaros, furcsa folt, nem késve felkarolt

Nem számít többé már a súly

A közel vagy a távol

Szép fészket raktál itt belül álomtéglákból

Nem maradhatsz itt már tovább!

Nem lehetsz máshol!

Végleg ide fészkeltél belém álomtéglákból

Nem számít többé már a súly

A közel vagy a távol

Szép fészket raktál itt belül álomtéglákból

Nem maradhatsz itt már tovább!

Nem lehetsz máshol!

Végleg ide fészkeltél belém álomtéglákból